Analysis of changes in resources and outputs of companies and partnerships in Hungarian agriculture

The aim of the study was to examine the achievement of Hungarian agricultural companies and partnerships, particularly agricultural co-operatives based on the aggregated database of National Tax and Customs Administration (NAV)1. From the methodological aspect, descriptive statistical methods and time series analysis were used. One of the most important conclusions is that the socio-economic weight of the agricultural co-operatives was strongly decreased in the period after the EU accession. The other important statement is that apart from the general examination of economic actors on aggregated level the comparative analysis of the single organizations forms would be needed. In the case of co-operatives, separated examination of the former type producer co-operatives and the so-called new type ones (e.g. marketing co-operatives etc.) would be necessary

Gazdaságszerkezet alakulása az EU-ban, különös tekintettel Magyarországra

Magyarország az EU-27 tagországai közül a kedvezőnek mondható ökológiai adottságú országok körébe sorolható. Az ország teljes területének mintegy 60%-a (5,3 millió hektár) áll mezőgazdasági művelés alatt, az EU-ban ennél csak Dániában és Nagy-Britanniában magasabb a mezőgazdasági terület aránya. Az EU-27 tagállamok összes mezőgazdasági területéből mindössze 3%-kal részesedik Magyarország, ennek ellenére egyes termékek előállításában jelentős a szerepe. Az EU-27 tagországok gazdaságait vizsgálva kiderül, hogy a gazdaságok 80%-a 10 hektárnál kisebb mezőgazdasági területen, 14%-uk 10–50 hektár közötti, illetve 3%-uk 50–100 hektár közötti mezőgazdasági területen gazdálkodik. A 100 hektár feletti mérettel rendelkező üzemek aránya csupán 3%, ugyanakkor a mezőgazdasági terület 50%-át művelik. A magyar gazdaságszerkezet egyedinek mondható az EU-ban (bár fontos megjegyezni, hogy Lengyelországban és Romániában is elaprózódott a birtokszerkezet). A gazdaságok 87%-a 5 hektárnál kisebb területen gazdálkodik, míg az 50 hektár feletti gazdaságok aránya csekély. Magyarországon elaprózódott a birtokstruktúra, amihez hozzájárul, hogy a gazdaságok számbavételénél a gazdasági küszöb mértéke igen alacsony. Ennek köszönhetően a gazdaság fogalma jelentősen eltér az üzemgazdaságban használt definícióktól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a gazdaság fogalmába a vidéki háztartásokat is beleérti, így az agrárpolitika által megcélzott mezőgazdasági üzemek (árutermelő gazdaságok) összemosódnak a számokban.---------------In the European Union (EU), Hungary is ranked among the countries with favourable ecological conditions. The utilised agricultural area (UAA) represents 60% (5.3 million hectares) of the country’s total area. In the EU only Denmark and Great Britain have a higher proportion of UAA. Hungary has only a 3% share in the total UAA of the EU, nevertheless Hungary plays an important role in the production of some crops. According to the analysis of agricultural holdings in the EU 80% of the farms farm less than 10 hectares, 14% farm 10 to 50 hectares, and 3% farm 50 to 100 hectares of land. Just 3% of the holdings farm over 100 hectares but these represent 50% of the total utilised agricultural area in the EU. The Hungarian farm structure seems to be unique in the EU (although Poland and Romania also have a fragmented farm structure). In Hungary 87% of the holdings farm less than 5 hectares, while only a tiny proportion of holdings farm over 50 hectares land. In Hungary a very low ceiling has been set for the minimum farm size contributing to the fragmented land structure. As a result, the definition of farms differs significantly from the definition used in farm business management analysis. As rural households are also included in the farm survey of the Hungarian Central Statistical Office the number of agricultural holdings differs significantly from that of commercial farms

The economic and social role of private farms in Hungarian agriculture

The situation and importance of private farms in Hungary have significantly changed and are still changing due to the political and economic regime change of 1989-90 and subsequent events. The aim of this study is to provide – unlike the practice of the last two decades – an impartial review of the social and economic role of Hungarian private farms. To demonstrate the changes occurring in private farms, we rely on the data of the Hungarian Central Statistical Office (HCSO-KSH) such as the General Structure Surveys, the Farm Structure Surveys, and tables from the online stADAT database. From the point of view of methodology, time series analyses (2000–2010) were performed in the framework of this secondary research. Our hypothesis that private farms in Hungary deserve much more attention than previously, from the perspective of the output of Hungarian agriculture, food consumption and, last but not least, employment (the environmental factor was not examined this time) has been clearly confirmed. The role and significance of this group have also been exceedingly important since EU accession, particularly in the fields of horticulture and animal husbandry, and the strengthening of these positions is indisputably a national economic interest

A 2009. évi pénzügyi és gazdasági válság hatása az élelmiszer-kiskereskedelemre a fogyasztói bizalom tükrében – javuló trendek, ébredező fogyasztói bizalom

Az élelmiszer-kiskereskedelem volumene 2014-ig mennyiségben aggasztó mértékben csökkent, míg értékben folyamatos növekedés volt tapasztalható. A felhasznált Gfk és Nielsen adatok alapján látható, hogy az élelmiszer-kereskedelemben tevékenységet folytató vállalatok forgalmában, üzletszám-alakulásában, illetve forgalmi részesedésük változásaiban is megnyilvánulnak a válság által kialakult új szokások. A növekvő Fogyasztói Bizalom Index és részindex adatok elemzése során kiderült, hogy mélypontként a 2009-es év tekinthető. A Match-Profi-Cora hálózat kivonulása 2012-ben ment végbe, egyértelműen a válság hatására hozott piaci lépésként. A 2013-as év FBI értékei alapot nyújtottak a 2014-es év pozitív változásaihoz. További kereskedelmi szereplő nem hagyta el a piacot 2008-2014 között. Forgalmát tekintve vezető helyen állt a TESCO, melyet a 2014. évi adatok alapján a CO-OP és a CBA követ a sorban. A 2015. évi komplex Fogyasztói Bizalom Index adatok kedvező irányt mutattak, habár az ACNielsen Piackutató Shopper Trends című felméréséből az derült ki, hogy a hazai vásárlók még mindig úgy érzik válságban van a gazdaság. A JANKUNÉ, STAUDER és GYÖRE (2012), valamint RAMPELL (2009) által prognosztizált trendek többsége reálisnak bizonyult, így például a kényelmi boltok szerepének növekedése vagy a hűségprogramok növekvő megjelenése. Nem várt trend az egészséges termékek fogyasztásával járó jó közérzet trendje, a magyar termékek vásárlásának trendje és a technológiai fejlődés nyújtotta trend. Az időközben megjelenő új feltételek, szabályozások ugyancsak akadályt gördítettek a kereskedelmi szereplők elé (is). Ezeknek meg kellett felelni, ugyanakkor kitörési alternatívát is keresni kellett. A vasárnapi kereskedés tilalma szolgál erre leginkább példaként. Nem volt kérdés, hogy a vásárlóknak időre lesz szükségük ahhoz, hogy elfogadják az új szabályozást, erre azonban hamar új magatartásformát hoztak létre. Élelmiszerköltéseiket korábbi időpontra hozták. Erre a trendre alakított ki akciós struktúrát a Lidl, Spar és a Reál is. A 2016-os év kilátásai bizakodásra adnak okot. Egyrészt az online kasszarendszer a kereskedelem „kifehérítését” segíti elő, másrészt a személyi jövedelemadó kulcsa 16%-ról 15%-ra mérséklődött, így a többletköltés realizálódhat az FMCG vásárlások során is

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének főbb jellemzői a magyar mezőgazdaságban

Az elemzés célja annak bizonyítása a mainstream felfogással szemben, hogy az egyéni gazdaságok jelentős szerepet töltenek be a magyar mezőgazdasági termelésben. Több adatbázist felhasználva, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eddig nyilvánosan nem publikált adataira és a 2010. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) anyagaira, valamint az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tesztüzemi adatbázisára támaszkodva, egyszerű statisztikai eszközök alkalmazásával jutottunk következtetéseinkre. (Megjegyezzük, hogy a mezőgazdasági kibocsátási adatok az egyes adatbázisokban eltérő módon kerülnek kiszámításra, ezért az egyes táblázatokban közölt adatok közvetlenül nem hasonlíthatók össze!) A 2010. év ÁMÖ-adatai alapján fontosnak tartjuk kiemelni, hogy napjainkban a széles értelemben vett egyéni gazdaságok több mint egyötöde kifejezetten árutermelő céllal működteti gazdaságát. A Mezőgazdasági Számlarendszer eddig nem publikált adatai alapján az egyéni és a társas gazdaságok bruttó kibocsátásának termékcsoportonkénti elemzésére került sor. A bruttó kibocsátásra irányuló vizsgálatok során egyértelműen bizonyítottuk, hogy a vizsgált kilenc növénytermesztési ágazat közül hétben – köztük a gabonaágazatban is – az egyéni gazdaságok meghatározó szerepet játszanak. Ezzel szemben az állattenyésztési főágazatban egyértelműen és növekvő mértékben a társas vállalkozások dominálnak. Az AKI által eddig nyilvánosan nem publikált, az árutermelő gazdaságok 2001–2011 közötti kibocsátására vonatkozó adatait vizsgálva kiderült, hogy a 4 ezer euró standard termelési értéknél (STÉ) nagyobb egyéni gazdaságok csoportja az elmúlt évtizedben növelte szerepét e mutatók tekintetében. Az egyéni gazdaságok túlnyomó része kizárólag saját fogyasztásra termel. Ugyanakkor hibás az a közkeletű szemlélet, amely a mezőgazdasági tevékenységnek csak az árutermelő funkcióját tartja hasznosnak. A saját fogyasztásra előállított termékek közvetve hozzájárulnak az exportárualapok növeléséhez, az élelmiszerimport mérsékléséhez, így növelik a hazai élelmiszer-ellátás biztonságát is. Ezen túlmenően a vidéki munkalehetőségek teremtésében is fontos szerepük van. Az összes évi mezőgazdasági munkaerőegység 82%-a az egyéni gazdaságokban került felhasználásra 2010-ben. Az egyéni gazdaságok árutermelő pozíciója erősítésének alapvető feltétele társulási készségük erősítése különböző szövetkezési formációkba való szerveződésük segítségével. Legfontosabb következtetésünk, hogy hibás szemlélet és gyakorlat az egyéni gazdaságokat homogén tömegként kezelni.Javasoljuk, hogy mind az egyéni, mind a társas gazdaságok körében induljanak kutatások a belső struktúrák vizsgálatára. -------------------------- The aim of this paper is to underline that family farms – in contradiction to the mainstream belief - do play a significant role in the agricultural output of Hungary. Based on databases of the Hungarian Central Statistical Office, the Farm Accountancy Data Network database of the Research Institute of Agricultural Economics (AKI) and the 2010 General Agricultural Census, our analysis used simple statistical methods to draw our conclusions. On the basis of the Census data, we find it important to emphasise that over one fifth of broadly defined family farms today produce commodities for the market. The gross output of family farms and enterprises was analysed by product groups based on data of the Economic Accounts for Agriculture. The results clearly show that family farms play a decisive role in seven of the nine crop product groups, including cereals. In the livestock sector enterprises play a dominant role. According to AKI data on the output of commercial farms between 2001 and 2011 it can be stated that family farms with a Standard Output of more than EUR 4 thousand played an increasing role. The majority of family farms produce only for own consumption. However, the common view that commercial production is the main function of farms is wrong. Food produced for own consumption indirectly contributes to the increase in food exports and the reduction of food imports, leading to a higher domestic food security level. In addition, family farms play an important role in creating jobs in rural areas. In 2010, 82% of total annual agricultural working units were used by family farms. The basic condition for strengthening the commercial role of family farms is to improve their willingness to cooperate with each other. The most important conclusion is that it is a false approach and practice to consider family farms as homogeneous. Further studies should be carried to examine the internal structures of both family farms and enterprises

A szarvasmarha-tenyésztés nemzetközi és hazai kilátásai

A globális marhahústermelés stagnált az utóbbi években, de 2014-ig a szarvasmarha állomány bővülése várható, ezzel párhuzamosan a vizsgált időszakban a hústermelés évi átlagban mintegy 1,8%-kal nő. A marhahús világpiaci ára magas szinten marad, ehhez hasonlóan a termelési költségek is a drága takarmány- és az energiaigényes szállítási és hűtési költségek, valamint a szigorodó élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi és állatjóléti előírások miatt. A magas árak ellenére a fejlődő országok importja bővül a növekvő népességnek és jövedelemnek, valamint a hús iránti kereslet magas jövedelem rugalmasságának köszönhetően. Ehhez hasonlóan a magas nemzetközi árak jövedelmező exporttal kecsegtetnek, ami a meghatározó húsexportőr országokat további beruházásra ösztönzi a marhahús szektorban, annak ellenére, hogy gyakran előfordulnak élelmiszer-biztonsági és higiéniai problémák. Az EU-ban és Magyarországon 2012-ben és 2013 elején különösen magas marhahúsárak jellemezték a piacot, ellensúlyozva a magas takarmányköltségek hatását, így javult a termelők jövedelmezősége. Az EU marhahúságazata szoros összefüggést mutat a tejágazattal, mivel a marhahús-előállítás mintegy háromnegyede a tejelő állományból származik. Az EU-12 esetében ez az arány jóval nagyobb, 90% körül alakul. A hazai húsmarha-állomány létszámának növelését indokolja, hogy a nemzetközi előrejelzések szerint csökken a tejhasznú szarvasmarha létszáma, ugyanakkor nő a globális marhahúsfogyasztás, habár kisebb mértékben, mint a baromfi- és halhús fogyasztása

A fa értékteremtési lánc logisztikai koncepciója

L

Tejágazati helyzetkép

L

The capital structure of agricultural enterprises in the Visegrad countries

L